Teljes mondatokban

Kedvem támadt teljes mondatokban írni, lesz alany, állítmány, lehet, hogy a szórend is úgy alakul, hogy nem kell egyfolytában gondolkodni. Garanciát nem vállalok, a végére kiderül, tudok-e még teljes mondatokban írni. Tibor nevű ismerősöm mondta, ennek a nőnek a dolgait nem lehet csak úgy a vécén^[1]olvasni, ehhez gondolkozni kell. Micsoda öröm, hát kiderül, mi a népszerűségem titka, az a sok, nálam jóval okosabb, miért olyan népszerűtlen ma. A beképzeltségemről írtam már egy egész verset, most erre ki nem térek.

A vasárnapiak legtöbbször aznap, vasárnap öt és hat között születnek. 

A hétfő fehér nap, hét közben mást írok, engem kétéves korom óta ural a szinesztézia.

Keddtől szeretném, ha a gondolataim velem táncolnának, hogy leírjam a lépéseket, annak ők, ezen a barna napon, ellenállnak. 

Szerdán, hiába rózsaszín, úgy teszek, mint akit senki sem szeret, aznap már írni, magamat a szavaknak kicsit kelletni is lehet, a lehetőség cselekvéssé mégsem lesz. 

Csütörtökön, a bordó tónusnak hagyom, hogy elsodorjon minden, semennyire sem váratlan dolog. 

Pénteken sürget a bézs szükség, mégsem lesz kötelesség. 

Szombaton, amikor minden levendula, már tudom, hogy az írást vasárnap öt és hat közöttre hagyom. Egy óra feszültség, sűrített tej, a tubusból nyomom a számba, esszencia, a hétfőtől péntekig évtizedeit, öttől hatig kell betűkben átadni ezen a nekem fekete színű napon.

Ma nemcsak nekem lehet fekete a napom. Egy nő foglalkoztat. Tegnap este kezdődött, szombaton a rendőrség a lakásán rajtaütésszerűen vette őrizetbe, áfacsalás gyanújával, már letartóztatásban várja, hogy mi lesz a sorsa. Egy hírben a vezetéknév kezdőbetűje, a keresztnév egy teljes történethez elég ma. Először az arcát akarom látni, kép kell a névhez. Közben már a fejemben hatvankét szófelhőben a kiderített névhez köthető további nevek, akiket érintőleg vagy akár egy hosszabb érintés erejéig személyesen is ismerek. Elkalandozom, egy szép overálhoz jutok, a nőnek is köze van hozzá, elküldöm anyámnak a linket, szerintem jól állna, írom neki. Visszatérek újra az eredeti szálhoz, szeretem az érzést, hogy nyugtalanító ez a hír. Magamnak akarom a fejemben a képet, hogyan telhet ennek a nőnek a mai napja, mi lehet a múltja, hogy lesz a holnapja?  Interjúkat, cikkeket futok át, a legjobb idővel öt kilóméteren. Hajnalban keltem, kilenckor még egy órára visszafekszem, a nőre akarok elaludni, egy órát róla akarok álmodni. Csukott szemmel a férjemet kérdezem, ha őrizetbe vesznek és le is tartóztatnak, az mivel jár? Ott már nagy a baj, nehéz lesz kihozni, mondja és meglepődöm, hogy hallom, szörpöt készít, vizet szokott inni. Sorba rendezem, amit a nőről összeszedtem, napközbeni ébren alvás, megjelenik egyszer csak Marcsika, már vezetéknév sem kell, kép is van hozzá, nemcsak az én fejemben.  Hozzájuk csapódik valaki, egy anyámmal egyidős nő, nemrég olvastam róla, pénzmosás vádjával tartóztatták le. A tények a lap tetején, a pontok után csilingelnek a kérdőjelek. Ez a mostani, velemkorú nő tényleg csalt? Vagy becsapták? Mi volt rajta, amikor rajtaütöttek? Már aludt? Tudta, hogy baj van és hónapok óta Frontint szedett? És ha igaz, amit róla állítanak, akkor honnan volt a csaláshoz bátorsága? Bátorság a büntetendőhöz is kell, nem? Marcsika meg a másik, az anyámmal egyidős is, egy férfiak uralta terepen keresett boldogulást, én korábban olyan sok nőről nem hallottam, – Repülős Gizit kivéve – aki pénzügyi területen vette volna a bűnre a bátorságot. Valami olyanra, amihez több kell, mint lopni a boltból. Ha csalni akarok egy játékban, először ismernem kell a szabályokat. Ezen a területen a büntetendőhöz is szakmai tudás kell, átlátni az egészet, kézben tartani a szálakat. Lehet, hogy bizakodásra ad okot, hogy egyre több a csalónő? Helyesírási szabály is lesz rá hamarosan, egyben vagy különírva, helyes vagy helytelen, ha csaló nő vagy csalónő vagy?

Mire felébredek újra a mai nő közelije izgat. Akár bűnös, akár nem, átélem a letartóztatás rettenetét, sorra veszem megint a részleteket, a cselekvések sorozatát, ami vele tegnap megesett. A soha át nem éltnek, az elképzelhetetlen valósággá változásának sokkját. Bárhogy lesz, ha bűnös, ha nem, örökre megváltoztak a dolgok. A hírek mellé kerül még egy, lehet, senki sem tudja, hogy róla szóló írás. Egy másik, vadidegen nőnek a vasárnapi jegyzetei közt egy fejezet lett.

Zenére írok, nincs benne semmi érthető, ésszerű, hogy mire, nem én, nem az ízlésem dönt. Hétfőtől vasárnapig keresnek a zenék, mire a vasárnapi, két egymást követő, folyamatos lejátszásra beállított szám megtalál. Az egyik a kettő közül, Dolly Roll, Párizsból üzent a nyár. 

---

^[1] Pontosan idézem annak, aki igényli a pontosságot, úgy, mint én: „… nem lehet a vécén szarás közben olvasni.” Ma nem volt kedvem premier plánban azonnal egy szarral kezdeni, lábjegyzetben meg milyen jól megtalálta ez a mondat a helyét.

Hírdetés