Gólyafészek 

Minden este pontban hét órakor ültek le mindketten a számítógéphez, két távoli pontján Európának. Évek sora óta ez volt napjuk megingathatatlan fénypontja; egy óra beszélgetés kettesben, mindenről, bármiről. A technika áthidalta a köztük lévő többezer kilóméteres távolságot és olyan új lendületet adott barátságuknak, melyet már régen nem reméltek. Úgy hitték, a köztük lévő szeretet ugyanúgy…

Két nő

Ha kérdeznek, hogyan, mikor derült fény a lányom betegségére, azért tudok mindig nagyon pontosan válaszolni, mert aznap kezdtem az új munkahelyemen. Változásban volt az életem, megmozdult éppen valamerre, a csecsemőből kisgyereket neveltem, s reggel úgy indultam el, ahogyan egy új munkahelyre szokás. Izgatottan, várakozásokkal teli, kicsit szorongva. A tudatomban ott motoszkáltak a kislány rosszullétei, hogy…

Ezópusz meséje

Négy milliméter. Ekkora különbséggel indult az életem. Szabad szemmel észlelhetetlen különbség, az egyik lábam javára. Az észlelés is csak utólag lett értelmezhető, s a négy is csak becsült adat, ennyivel lehetett rövidebb a lábam születésemkor és mire mindenféle testi viszontagságok okán erre fényt derített egy, a sor doktor közül, már nem is volt talán észrevehetetlen…

Bizonytalan

Kényelmes fotelben szorong egyik szememben a nyirkos kezű bizonytalanság, másik szememben világmagas hídon, jeget szitáló viharban, őrjöngő szélben a korláton féllábon egyensúlyoz bátran a bizonyos, hogy velem semmit nem lehet. Tudna, tehetne bármit, ha eldönthetem, hát hagyom, hogy félelmetes legyen, vagy legyen inkább a másik az, aki dermedt háttal, tőlem félve remeg. Bevásárlókocsiban, kifordult kerekekkel…

Coming out

Hónapok, lehet, évek kellettek, hogy rájöjjek, tisztán lássam, hogy az, ahogyan szerettem volna ezt magamnak, úgy nem fogom tudni vagy nem fog menni vagy nem is akarom úgy, ahogy hittem, hogy akarom. Az írás nálam régen kezdődött - tízévesen és még nem mutattam, akkor is miket tudtam már – , de csak negyvenes éveimre engedtem…

Szeretni

Leráz. Aludna. Hát akkor jó éjt. Senki sem szeret. Magamra maradok örökre.  Maradok örökre. Sajnálni ki fog? Ha mindenki lefekszik aludni? Majd én. Magamat.  Nem igaz ez a nő. Ez a Judit. Perc nyugta nincs az embernek. Nem elég a minden. Még őt is szeretni kell. Jövő hétre nem is írom be. Annyian lesznek úgyis.…

(Telefonfülke)

Hogy a kapcsolat létrejöhessen megannyi apró tényező együtt állásának feltétele volt. Az ürügy ezen a napon, - amellyel este hét óra tizenöt perckor elindul – a magányos séta, kiszellőztetné a fejét, ma temérdek teendő terhelte. Van, hogy a felesége a házon kívüli programhoz csatlakozna, s ha így dönt, a nő a hívást hét óra harminckor hiába várja.…

Vasárnap

„Napi menü:” állt a fekete fakeretes palatáblán, s a kettőspont után elmaszatolt, krétával írt szöveg, melynek a tábla szélére szorult utolsó betűit hanyagul ottfelejtette az, akinek a kezében a szivacs lehetett. Megállt egy pillanatra az étterem előtt magányosan, éppen céltalan posztoló vendégcsalogató alkalmatosságot nézve. Próbálta kitalálni az utolsó betűkből a pénteki menüt és egyszerre öntötte…

Az öltözködés szabályai

Felöltözni, a ruhákat kiválasztani, a maguk egymásutánjában felvenni, elrendezni, a magam aznapi hőfokára hevíteni volna nehezebb? Vagy levetni azokat? A vetkőzésnek is vannak szabályai?  Ha az öltözködést tekintem a magasabbrendűnek e viszonylatban, tartozhat alá a vetkőzés, s így a „Vetkőzés szabályai”, futhatnak az „Öltözködés szabályai” cím alatt. Így döntöttem, az én logikám itt a rendezőelv,…

Négykor hívlak

Négykor hívlak, mondta és még 32 percnek kellett eltelnie addig, míg a telefon - ha valóban hívja pont négykor, ha hívja egyáltalán - csörögni fog. A klaviatúrát arrébb tolta, maga elé helyezte a kezeit az asztallapra, az ujjait, a körmeit nézegette, és azon tűnődött, melyiket válassza; legyen az, aki hasznosan tölti az időt? Nem puszta…

Másik világ

A legjobb játéka volt, nyitott szemmel csinálni. Évekbe telt, hogy sikerüljön így, csukott szemek nélkül is, úgy, hogy előtte zajlott a való, az élet, jöttek, mentek, még gyakran beszéltek, szóltak is hozzá. Neki mégis ment most már ez, látni, ami nincs is, a fejében mégis valóság, a lelkében igazi érzések, a szájában valóságos ízek. Kilencéves…

Élet, amit éltünk

Málnát ettem folyton. Volt, hogy egyszerre fél kilót. Egymás után a szemeket, tudod, úgy, hogy meg sem várod, hogy elfogyjon a szádból az egyik, máris bekapsz egy újabbat, még egyet, legyen tele az egész szád a málnával. Belekerül egy-egy, amit megmászott a büdösbogár, akkor még mohóbban falod, hogy kerüljön újra olyan, ami miatt málna a…

Az öltözködés kellékei

Gomblyuk, zipzár, cipőfűző. Kapcsok, keresztpántok, hajgumik, csattok.  Akkor ott van még maga a gomb is. Elunom, nem folytatom. Vagy inkább úgy a pontos, elment a kedvem tovább keresni, a felsorolást teljessé tenni. Tartozom vele, hogy megmagyarázzam, miért soroltam a fentieket, amikre szót kellene találni, gyűjtőnevet. Nevezzük az öltözés kellékeinek. Még ha nem is vagyok ezzel…

Színtelen színesen

Fehér leszek, átlátszó, eltűnő, elmosódó szélek, nem láttátok, ki húzta arrébb ezt a széket? Ha látszom, vajon jobb az élet?  Ha csak nézem, mások, hogyan élnek, telhetnek úgy is az évek? Változnak a fehérek, színek nincsenek, új árnyalatú lettem teljesen, elvágja a papír a kezem, világosan metszi szét a bőrt, fájjon jobban, mint a szívem,…

Zárvány

Üdvözlöm hölgyem, Szelindek Eszter vagyok. Jó napot kívánok, még egyszer a nevét? Sze-lin-dek. Tudja, mint a kutya. És Eszter. Szelindek Eszter.  Kutya?? No, kit keres? Ön még nem mutatkozott be. Bár voltaképp nem önt keresem.  Ezt a számot tárcsázta. Akkor kit kereshet mást? Valerián Attilát, a szerkesztőt keresem, vele szeretnék beszélni.  Ez nem az ő…

Szombat reggel

Két percre keresztezed az életemet, csakis téged elvisellek. Mindenki mást kiiktatok, eltűnök, köddé válok, felszállott a pára,  nincs a képem körül keret, paszpartu vagy ráma,  csak a meztelen nő, akit magamnak kitaláltam, a tükör előtt állva. Fejvesztett alakok végtelen körforgása, könyvespolc, ruhatár, neked ki csinálta a fogsorodat mutogatása. Csodálatos teremtmény, különleges páva, a szomszédnőék Malvin…

Hiányos egészben

Tetszik nekem ez az ember. Használatba veszem.  Belepréselem magamat ebbe a világba, töltsed ki te az önbizalomhiányom. Kék luk van a farmeren, kiszakadt a térdemen, hétfőn, szerdán, pénteken csakis ezt viselem.  Kedden, csütörtökön, a maradék napokon hagyom, a hiány nyomot hagyjon az arcomon.  Tízévesen elveszett részletek, helyükön a semmi sem talált teret.  Részlet nélkül nézve…

Szerelem vagy nem

Hegyezem a ceruzát, elfeledett elsős tolltartóban talált relikviát. Írni tanult vele a fiam, dé betűket, céket, akadozva kanyarog az s, lefaragom a hegyezővel, ami hét éve a múltba veszett.  Kézbe veszem a fiam hétéves korát, az ujjaim között ölelem, nyomot hagy a grafit a kezemen.  Ha lehetne kérni, kérném, legyen egyszerűbb, ahogy magamtól távolodni engedem. …

Fiúk sora

Meghalni készültél, én szülni, fiúgyereket, helyet cserélni kért a sors két életet.  Apád halni nem, anyád szülni készült, helyet cserélni az embertelenség kényszerített.  Nagyapámnak, neked, a fiamnak az élet párhuzamos éveket nem engedetett. Lánynak az életedben nem szántál helyet, Péterből Judit a kórházban lettem, megtört sorminta, sakkozni, drótot blankolni szerinted velem nem lehetett. A hibámat…

„Hogy szerény legyek, nincs még ideje”

Elérkeztem ide is, a változás otthonos közegem. A nehéztől, a még nehezebb felé vezet a kezem. Magamnak írott párbeszéd, kérdések, válaszok, hogy mi lesz velem. Akit érdekel, jöhet velem. Kíváncsiskodó érdektelenek, akik csak néznek, nem értenek, mától Isten veletek! Mire számítasz, miért írsz, mire gyártod ezeket az általad „vasárnapinak” nevezett írásokat? A „vasárnapiak” ujjgyakorlat, a…

Teljes mondatokban

Kedvem támadt teljes mondatokban írni, lesz alany, állítmány, lehet, hogy a szórend is úgy alakul, hogy nem kell egyfolytában gondolkodni. Garanciát nem vállalok, a végére kiderül, tudok-e még teljes mondatokban írni. Tibor nevű ismerősöm mondta, ennek a nőnek a dolgait nem lehet csak úgy a vécén[1]olvasni, ehhez gondolkozni kell. Micsoda öröm, hát kiderül, mi a…

Utólag is

Öröklét óta hordozott, apáról fiúra, tovább és tovább adott, apám, amit hozott azt folytatta.  Megalázott nők sora, anyám sorsa, orrán reccsen, törik a hozzávágott tejszínes vajkrém doboza. Áll, hófehér hosszan az arcára csúful ragadt mézga, lassan szakadva, földet ér a küszöbön, sírva, gyorsan felmossa.  Gyerekszemem, húszévesen, ha ötven leszek kéthét múlva, elhúzom az üvegajtót a…

Bolondok napjai

Mikor volt erre ezeknek idejük, hogy ilyen szuperül megtanulják a kórházban, munka mellett? Én már évek óta zumbázom, de néha még most is eltévesztem. Ezt a nyűves kérdőívet meg, amit kértél, 20 percig töltöttem. Csomó hülye kérdés van benne. Próbáltam úgy kitölteni, mintha érdekelt lennék benne, anyuka iskolás gyerekkel. A bejgli tésztája kicsit kiszáradt, azt…

Bevásárlós videó

Sziasztok, ez most itt egy élő, igen, hát most nem videó lesz, várok is kicsit míg érkeztek, ne magamban beszéljek itt már.  Na, be is futottak az elsők, szia Helgus, szia Via, jaaaj, Évikém, te is itt vagy, gyűltök, gyűltök, akkor bele is vágok, ne húzzam az időt. Na, elöljáróban el kell mondjam, a körmöm egy…

Ildi

Gyerekrajzot süt a nap a szekrényre, árnyékból festett történet, megmarad, pirosfejű rajszeggel feltűzve, valahol az elmében. Háromszázhetvenhat nap, hol esős, hol saras, derűs, hol szakad, hol csont törik, történelem. Élet-e. Nem kérdés, pont a vége.  Az eleje kérdés, megy-e, marad-e, apja, anyja, szép nővére várja, fél év idegenben, más anya táplálja. Örök ragaszkodó, így vált belőle,…

Summer holiday

Hason fekve ér a nyár, háton feküdni tél, töprengve az életen, a fizetésem mit ér. Everybody has a summer holiday, a homlokomon lüktet az ér, ki a hülyébb, te vagy én? Olyan sovány vagy, gyere, lekváros, az meg csokis, egyél! Gebe vagy, sovány, ropi, észre se’ vettelek, kétszer nézek rád, hogy egyszer észrevegyél. Elrontottam, én…

Morzsa

Ez ma egy játék.  Mondj valamit és az első dologról, amit mondani fogsz, írok. Ezzel megkönnyíted a dolgomat. A végtelen sokaságából a dolgoknak, te emeled ki az egyet. Nem nekem kell. Magamtól, a békák jutottak eszembe és vajon kit érdekelne, ha békákról írnék? Hízelgő, hogy szerinted én még a békákról is tudnék olyat írni, hogy azon…

Minimum

Csak tényleg, amit nagyon muszáj.  Felkelni és fogat mosni, mondjuk.  Vagy elég csak felkelni.  Kinyitni a szemem. Gondolni, hogy ébren vagyok, csupán. A karom a lepedőn, kinyújtva, ha felemelem, több, mint amit muszáj. Lábam, az egyik, felhúzom, torony lesz belőle, megakad a lábszáramon a nadrág, a világ minden bajának kitéve, hidegben feszül meg a meztelen…

Lusta asszony tortája

Babapiskóta, pudingpor, mézesfűszer, ez kell hozzá. A másikhoz, amit tunya nőknek ajánl a recept, keksz meg vaj, aztán még sütni se kell. Az iskoláját neki, minek akar ez tortát sütni, ha lusta hozzá? Menjen a cukrászdába, vegyen. Vagy ahhoz is lusta? Ott ette meg a fene az ilyet. Ha magának akarja ezt az egészet megúszni…

Doktor Gruber

„Ha nem lehet kimenni a világba, hozzuk be a világot a szobába” – írta Judit nagynéném a fiamnak pár hete. Ezt gyakoroljuk most egy bolygónyian, mindannyian, de hogy ki, mit választ, mit visz be a szobába, már szobánként változik.  Mit van, mit szégyellni, mi családilag – nem titkoltan az én indíttatásomra - a „Hegyi doktort”…

Ha azt hinnéd

Miért olyan jó nézni magamat, a képeken a szememet?  Mindig visszatér ez, erről írok újra és újra. Én, a szemem, szemek mindenhol, van, hogy én nézek, máskor magamat nézem, állandó ez a figyelés, lételemem a nézés. A részletek felett nem engedem magam elsiklani, a világ a falnak támasztott partvisban, a járdába taposott fél pár kesztyűben,…

Zavarba ejtő

Zavarba ejtőek a képeid, mondja a régi barát.  Zavarba ejtő ez a nő, gondolja a többi, nem barát. Barát, barát, rúgjuk fel együtt a nagymamát! Zavarba ejtő, hogy van többféle dolga, az, ahogy ezeket birtokolja, zavarba ejtő, hogy ezt magáról tudja. Még jobban, hogy el is mondja. Zavarba ejtő, hogy fura az orra, hogy nagy…

Társasozzunk!

Hárman az asztalnál. Na, hozzad, játsszunk akkor! Te is gyere már, rád várunk! Jövök, jövök, csak megiszom ezt, na. Addig olvassátok el a játékszabályt, majd bekapcsolódom! Ne kapcsolódj be, én nem fogom neked elmagyarázni, együtt kell megérteni mindenkinek, úgyhogy gyere, majd megiszod itt! Olvasd fel, halljuk! Most komolyan, látom, hogy nem figyelsz! Válogatsz ott a…

„Igen, kockázatos, na, de ha sikerül… Akkor Atyaúristen, felrobban a világ.„

Rátai Dániel feltaláló, informatikus. Tizennégy benyújtott szabadalmát jegyzik. Még nem volt húsz éves, amikor Leonardo elnevezésű találmánya a világon elsőként tette lehetővé, hogy egy teljesen átlagos személyi számítógépet komplett virtuális valóság berendezéssé lehessen átalakítani. 2005-ben találmányával az INTEL ISEF-en a világ legnagyobb tudományos ifjúsági versenyén hat első díjat nyert az arizoniai Phoenix-ben. Magyar indulónak sem…

Mi a hézag?

Derűsebb a nap nem is lehetett volna, a napsütés csupán egyetlen ok volt a vidámságra. Az összes többit olyan körülmény szolgáltatta, amit magának köszönhetett és mi lehetne édesebb, mint a jól végzett munka öröme? Igaz, ami igaz, előtte állt még a munka dandárja, illetve inkább az a része, ami bár a legnehezebbnek tűnik, ám utána…

Levélváltás – születésnapomra

E hét kedden, december elsején lettem negyvenhét, jó kis, mindenki számára emlékezetes nap volt idén, sok-sok nevetés. Nem hittem, hogy így lesz, anyám meg sem ölelhetett, mégis mindannyiunknak, milyen vidáman telt! A születésnapommal úgy vagyok, hogy nem akarom, hogy engem ünnepeljenek, de ha nem ünnepelnek, szomorú leszek. Gyerekes vagyok, úgy látszik, az is maradok. A tortám magamnak…

A november huszonharmadikai hét

Disznósajt, Jennifer Lopez, tacskó, tacskó, koszorú, tacskó, kenyerek, Black Friday, szürke plüssből karácsonyi egerek. Végtelen Instagram unalom, a konyhaszekrényt kipakolom.  Míg leértünk Pestről a telkünkre Paul Anka szólt, 1987-ben.  Máskor nem, most whiskeys pohárból gin tonikot iszom. Műveletlen ivó, az vagyok, sose tudtam, hogy kell berúgni, mit kéne inni, még cigizni se’ tudok, egyszer egy…

Időnként

Írt nekem valaki, válaszként leírtam egy mondatot.  A mondat pedig azt mondta, hogy szeretné, ha leírnám újra és foglalkoznék vele, csak kicsit. Hogy mondja a mondat, hogy írjam le? Lehet, hogy pont erről akar beszélni és ezért kéri, hogy írjam le újra? Ez az, amit csak akkor tudok meg, ha leírom a mondatot, ami –…

Titok neked

„Azért akartam veled találkozni, mert most már muszáj beszélnem erről. Hét hónapja nem beszélek erről, senkinek, senkivel, vagy mégis, magamban folytatok párbeszédeket szinte szünet nélkül. Mindig másnak mondom el, lejátszom a beszélgetést, kitalálom, ki, mit válaszolna, hogyan reagálna. Erre az egészre, ami van velem. Minden második pedig, beszélgetés magammal. Hol elítélem, hol elfogadom, hol leírom,…

Őszi szünet Milánnal

Hetek óta kínlódok, nem megy a vasárnapi, a heti írás mellett valahogyan kifogy belőlem a gondolat. Megunják már a srácok is itthon, hogy tekergetem a hajam és sóhajtozom, Milán tabletje felett, foghegyről veti oda, írjál rólam, azt szeretik, jó lesz erre a hétre. Micsoda remek gondolat, megváltás, tényleg, róla tudok, szeretek írni, ha meg valaki…

„Ma nem írok, ma szar van.”

Interjú Kárpáti Judittal Minden, amit nem akartál megkérdezni Kárpáti Judittól, de ő akkor is elmondja. Minden, amit megkérdeznek tőle, de nem mindig van kedve válaszolni. Soha nem adsz interjút. Igaz, nem is kérnek tőled. Biztos örültél ennek a lehetőségnek. Amikor elmondtad, mit szeretnél, elcsípted azt a pillanatot, amikor pont azon töprengtem, mennyire nincs kedvem írni.…

Pretty privilege, avagy így maradtam buta

„Villaaaaaanyt, villaaaanyt!” – ezt ordítják nevetve a fiúk, másodikosak vagyunk a gimnáziumban és a lányok, akik nem ordítanak, nevetnek rajtuk, elnézően. Ők nem ordítanak, de ők is azt gondolják, hogy az osztálytársnőnk, bizony buta teremtés. De legalábbis biztosan nem okos, fény kell, ha belép, mert olyan „sötét”. Nem nevetek velük, mert én sem vagyok okos.…

Pabi

Úgy volt, hogy nem lesz több gyerekem, mégis lett. Szerelmesnek sem terveztem lenni, mégis úgy alakult, hogy most az vagyok. Mindenki, aki szerint a kutya nem ember, itt az olvasásnak véget is vethet. Pablóról, Pabiról, Pabeszről írni, pont ugyanolyan, mint a férjemről, a fiamról, anyámról, mindenkiről, akihez soha nem szűnő forgalmas, jövő, menő érzelmek kötnek,…

Elizabet

A nemzetközi bugyogó cég kereskedelmi igazgatósága – „alám tartozik az egész régió” – agytrösztjének korszakalkotó ötlete támadt, míg az autóból a karjánál fogva rángatta ki a gyereket, akit három éve szült. Mi van, ha tőből kiszakad az egész és ottmarad a kezében? – fordult meg a fejében, párhuzamosan a forradalmian újszerű gondolattal. De mivel a kar…