Négykor hívlak

Négykor hívlak, mondta és még 32 percnek kellett eltelnie addig, míg a telefon - ha valóban hívja pont négykor, ha hívja egyáltalán - csörögni fog. A klaviatúrát arrébb tolta, maga elé helyezte a kezeit az asztallapra, az ujjait, a körmeit nézegette, és azon tűnődött, melyiket válassza; legyen az, aki hasznosan tölti az időt? Nem puszta…

Másik világ

A legjobb játéka volt, nyitott szemmel csinálni. Évekbe telt, hogy sikerüljön így, csukott szemek nélkül is, úgy, hogy előtte zajlott a való, az élet, jöttek, mentek, még gyakran beszéltek, szóltak is hozzá. Neki mégis ment most már ez, látni, ami nincs is, a fejében mégis valóság, a lelkében igazi érzések, a szájában valóságos ízek. Kilencéves…

Élet, amit éltünk

Málnát ettem folyton. Volt, hogy egyszerre fél kilót. Egymás után a szemeket, tudod, úgy, hogy meg sem várod, hogy elfogyjon a szádból az egyik, máris bekapsz egy újabbat, még egyet, legyen tele az egész szád a málnával. Belekerül egy-egy, amit megmászott a büdösbogár, akkor még mohóbban falod, hogy kerüljön újra olyan, ami miatt málna a…

Az öltözés kellékei I.

Gomblyuk, zipzár, cipőfűző. Kapcsok, keresztpántok, hajgumik, csattok.  Akkor ott van még maga a gomb is. Elunom, nem folytatom. Vagy inkább úgy a pontos, elment a kedvem tovább keresni, a felsorolást teljessé tenni. Tartozom vele, hogy megmagyarázzam, miért soroltam a fentieket, amikre szót kellene találni, gyűjtőnevet. Nevezzük az öltözés kellékeinek. Még ha nem is vagyok ezzel…

Színtelen színesen

Fehér leszek, átlátszó, eltűnő, elmosódó szélek, nem láttátok, ki húzta arrébb ezt a széket? Ha látszom, vajon jobb az élet?  Ha csak nézem, mások, hogyan élnek, telhetnek úgy is az évek? Változnak a fehérek, színek nincsenek, új árnyalatú lettem teljesen, elvágja a papír a kezem, világosan metszi szét a bőrt, fájjon jobban, mint a szívem,…

Zárvány

Üdvözlöm hölgyem, Szelindek Eszter vagyok. Jó napot kívánok, még egyszer a nevét? Sze-lin-dek. Tudja, mint a kutya. És Eszter. Szelindek Eszter.  Kutya?? No, kit keres? Ön még nem mutatkozott be. Bár voltaképp nem önt keresem.  Ezt a számot tárcsázta. Akkor kit kereshet mást? Valerián Attilát, a szerkesztőt keresem, vele szeretnék beszélni.  Ez nem az ő…

Szombat reggel

Két percre keresztezed az életemet, csakis téged elvisellek. Mindenki mást kiiktatok, eltűnök, köddé válok, felszállott a pára,  nincs a képem körül keret, paszpartu vagy ráma,  csak a meztelen nő, akit magamnak kitaláltam, a tükör előtt állva. Fejvesztett alakok végtelen körforgása, könyvespolc, ruhatár, neked ki csinálta a fogsorodat mutogatása. Csodálatos teremtmény, különleges páva, a szomszédnőék Malvin…

Hiányos egészben

Tetszik nekem ez az ember. Használatba veszem.  Belepréselem magamat ebbe a világba, töltsed ki te az önbizalomhiányom. Kék luk van a farmeren, kiszakadt a térdemen, hétfőn, szerdán, pénteken csakis ezt viselem.  Kedden, csütörtökön, a maradék napokon hagyom, a hiány nyomot hagyjon az arcomon.  Tízévesen elveszett részletek, helyükön a semmi sem talált teret.  Részlet nélkül nézve…

Szerelem vagy nem

Hegyezem a ceruzát, elfeledett elsős tolltartóban talált relikviát. Írni tanult vele a fiam, dé betűket, céket, akadozva kanyarog az s, lefaragom a hegyezővel, ami hét éve a múltba veszett.  Kézbe veszem a fiam hétéves korát, az ujjaim között ölelem, nyomot hagy a grafit a kezemen.  Ha lehetne kérni, kérném, legyen egyszerűbb, ahogy magamtól távolodni engedem. …

Fiúk sora

Meghalni készültél, én szülni, fiúgyereket, helyet cserélni kért a sors két életet.  Apád halni nem, anyád szülni készült, helyet cserélni az embertelenség kényszerített.  Nagyapámnak, neked, a fiamnak az élet párhuzamos éveket nem engedetett. Lánynak az életedben nem szántál helyet, Péterből Judit a kórházban lettem, megtört sorminta, sakkozni, drótot blankolni szerinted velem nem lehetett. A hibámat…