Zsemleszín kutya
bukdácsol utána,
szélhordta papírzacskó tacskó.
Porcica,
férfi a polc alatt,
régről ottragadva.
Sütimorzsa az asztalra szóródva,
rátapad a meztelen alkarra,
a szombati rakott krumpli kis darabja.
Piszok a képernyőn,
a gondolatot eltakaró, zavaró tényező,
a visszavont mondatrész után ottmaradt pontosvessző.
Nem lukas, meleg harisnya,
hideg, téli nap a fiók alján megbújva,
combfix a pénteki légyottra.
Rég várt levél a postaládában,
fehér remény ruhában,
hirdetmény az éves lomtalanításra.
Ismeretlen hívás,
töröltem a számodat,
tudom, hogy te vagy.
Szerelem;
nyolc betű,
a semmi;
öt.
Ha mondod, nem írod,
a valóságnál az egyik,
szóban is éppen nyolccal több.
karpatijudit.com 