Két percre keresztezed az életemet, csakis téged elvisellek.

Mindenki mást kiiktatok, eltűnök, köddé válok, felszállott a pára, 

nincs a képem körül keret, paszpartu vagy ráma, 

csak a meztelen nő, akit magamnak kitaláltam, a tükör előtt állva.

Fejvesztett alakok végtelen körforgása, könyvespolc, ruhatár, neked ki csinálta a fogsorodat mutogatása. Csodálatos teremtmény, különleges páva, a szomszédnőék Malvin papagája. 

A fogamba ragadt pasas, grillázs nevű ipse, kivételes író, vagy csak egyszer valaki annak hitte, a többi meg onnantól a vállán vitte.

A feleséged sem érdekel, a testvéred, a húgod se’

tele van veletek a pince. 

A padlás is, egyik sem tudja,

mennyi a sok?

Ritka a levegő, nagy a terem,

figyelem, hol kezdődik a kegyelem,

mitől kel életre bennem a fegyelem.

Szombaton szemüveg nélkül takarítani,

Téged becsukott szemmel is a ráncaiddal együtt látni.

Negyedóra pihenés a pamlagon

Fehér mosás hatvanfokon nyugalom

Forgódobol a mosógép

Áldásos unalom

Mellém fekszik a kiskutyám, 

ma így akarom.

Az ablakból figyelem, hogyan ázik, amit kiteregettem.

Ráérős választások napja, szombat van ma. 

Megszárad úgyis egyszer az összes vagy hozzam gyorsan be szárítóstul most?

Az életem múlik rajta, leszek-e, aki akarok, vagy maradhatok, ahogy vagyok, ma.

Megérdemlem vagy sem, hogy az igazat, akár látja más, akár nem

én is elhiggyem.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s